folyton rád gondolok, én.

 kórházba kerültem. és altattak.. és azt álmodtam, hogy ott van mellettem a peti.. az ágy mellett.. és folytak a könnyeim, és kiabáltam, hogy "mégis fontos vagyok neked!" meg hogy petiiiiiii.. aztán felkeltem.. és egy kórteremben voltam.. mellettem anyu a julcsi, tibi meg orvosok.. peti sehol.. aztán akkor meg kiakadtam.. sírtam, és nyugtatózni kellett, mert azokat a csöveket is letéptem magamról.

szeretném, ha végre már kilépnél az életemből, 
és hanyagolnál, legközelebb nem leszek kedves hozzád.! 
talán tudod, hogy miről és kiről beszélek.

hawercsákkóóó!. nem látom még mindig a kommentedet. amúgy meghaltál?!

holnap ják-balogunyom. ! ott leszek.


de majd már nemsokára, érzem!

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.