szívünk múzeummá vált
2011.09.01. 21:43
igen, van lelkiismeretem. akkor is megszólalt,
amikor Petivel megromlott a kapcsolatunk. miattam, az én hibám miatt.
FÉLEK. tőle! olyan szívesen oda mennék már hozzá beszélni,
de félek, hogy elutasít, hogy hozzám sem szól, hogy rám sem néz..
teljesen összetörnék ha ezt tenné .. azt hiszem.
nem kell a gondomat viselnie mindenkinek, nem kell a nevemben beszélni.
esetleg a saját nevedben! elegem van, tényleg.
csak EGY lépés lenne, és csupán EGY szó.. szia.
minden reggel elmegyünk egymás mellett ez az egy szó nélkül is.
vettem egy nagy levegőt.. (eljött a pillanat levegő), hogy majd akkor én ráköszönök.
amikor eljött volna az idő, egy szó sem jött ki a torkomon.
mint a halak.. csak tátogtam. egy szó sem jött ki a torkomon.
azért igazán kíváncsi lennék, ha kórházba kerülnék, akármilyen hülyeség miatt,
ki jönne engem meglátogatni? és ő bejönne-e?
de aki kíváncsi, az hamar megöregszik :SS
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.